Leszoktam.hu

A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban gyógyszeres úton próbáljuk meg befolyásolni az allergiás panaszokat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem helyettesítheti a többi kezelési lehetőséget. Akkor célszerű alkalmazni, ha az  allergén elkerülésével nem várható a panaszok további enyhülése. A gyógyszeres beavatkozás eredményessége esetén a többi kezelési eljárásról azért nem szabad elfelejtkezni. Segítségükkel meg kell próbálni a felhasznált gyógyszermennyiséget csökkenteni.
 
A KEZELÉS CÉLJA SZERINT

• Tüneti kezelés: az éppen fennálló panaszok enyhítésére alkalmazott gyógyszereket nevezzük tüneti szereknek. A gondozott betegnek tisztában kell lennie ezen szereinek adagjával, alkalmazási feltételeivel, módjaival. Használatukat naptárban fel kell jegyezni, hogy visszakereshető legyen későbbi kontroll vizsgálaton, hogy milyen körülmények között szorult rájuk.
  
• Megelőző - preventív kezelés: a panaszok ritkulását, súlyosságának csökkenését, az esetek egy részében tünetmentességet várhatunk el a megelőző szerektől. A várhatóan panaszokkal terhelt időszakban kell alkalmazni őket - kivétel a hyposzenzibilizálás, amit legtöbbször szezon elõtt végeznek.

A megelõzõ szerek adagolásától eltérni csak a kezelõorvos tudtával érdemes.
A tüneti szerek halmozott alkalmazása esetén felmerül a megelõzõ kezelés megváltoztatása, például új gyógyszerkombináció  beállításával. 

AZ ADAGOLÁS MÓDJA SZERINT

Helyi kezelés: Célja, hogy azonnal a célszervhez juthasson a gyógyszer, ne kelljen az egész bélrendszert, májat, keringést megjárnia, így előbb kifejlődhet hatása.
Előnye, hogy pont annyi gyógyszert kell csak bejuttatni helyi kezelésnél, amennyire a panaszok miatt szükség van, nem kell előbb többszörös mennyiségnek szétoszolnia a szervezetben - hogy elégséges jusson a célszervhez - mint például a tablettás kezelésnél. Így a mellékhatások valószínűsége is kisebb.
Hátránya, hogy rendkívüli módon függ az alkalmazó ügyességétől, ismereteitől. Helytelen adagolás esetén alkalmazása eredménytelen, felesleges lehet.
Helyi kezelés eredménytelensége esetén első alkalommal adagolási hibára kell gondolni, és ellenőrizni az alkalmazás módját.
Ebbe a csoportba sorolhatók értelemszerűen a kenőcsök, szemkenőcsök, szemcseppek, orrcseppek, orrsprayk, szippantóporok. Legfontosabbak mégis a tüdőbe juttatható hajtógázas spray-k, erős szívással belélegezhető porok.

Milyen hibák történhetnek ez utóbbiak adagolásánál:

• A belélegzendő por nem jut ki a kapszulából, mert nedves lett, összeállt, nem lyukadt ki a kapszula, nem szívta kellő erővel és kellő ideig a beteg.
  
• A por a fogra, nyelvre, szájpadlásra rakódik. Az utóbbi a túl erős, hirtelen szívás következménye  lehet, míg az előbbiek megoldása értelemszerű, el kell "vinni" az útból.
  
• A hajtógázos spray - a gáz-por keverék - kivezetőnyílása eltömődött. Beáztatás után ismét szelel.
  
• A spary belégzése szájtól távol tartott eszközből történik.
  
• A spray működtetése nem egyidőben történik a belégzéssel, vagy egybeesik, de a légvétel szinte azonnal leáll. Áruló jel a helytelen működtetésre, ha a spray műanyag tokja mellett láthatóan szökik a gáz.

Különböző segédeszközökkel a spray hatékonysága növelhető. Ezek a különböző spacer-ek (szpészer). Két típusuk van. Az egyik a spray "pipáját" nyújtja meg  - legtöbbször nyílással az oldalán -, elérve ezzel, hogy a gyorsan kilövellő gáz lelassul a belélegzett levegő sebességére, és együtt, a szájnyálkahártyára csak alig kicsapódva jut a tüdőbe. A megfelelő időben történő légzés azonban itt is fontos.

Másik forma, amikor a gázt egy edénybe nyomják ki, és onnan akár több légvétellel szívják a tüdőbe. Előnye, hogy nem kell a légzés pillanatára annyira figyelni, és hogy még kevesebb gyógyszer kerül a szájnyálkahártyára, ami csak felesleges terhelése a szervezetnek, hiszen csak azok a gyógyszer molekulák hatékonyak, melyek a hörgők belső felszínét elérik.
Fontos tudni még a tüneti szerként alkalmazott spraykrõl, hogy a nagyfokú fulladás esetén már nem hatásosak, mert a beteg nem tudja leszívni a gyógyszert kellő mértékben.

Egész szervezetet érintő kezelés
Olyan esetekben alkalmazzák, ha a panaszok súlyosak, egész szervezetet, vagy több szervet is érintenek,  illetve a beteg a helyi kezelést nem tudja alkalmazni, mert például még csak 1-2 éves.
Előnye a biztos bejuttathatóság. 

GYÓGYSZERFAJTÁK SZERINT

A gyógyszeres kezelési lehetőségek az allergiás reakciót, a kóros szervi működést tudják szüntetni, enyhíteni, de nem nyújtanak oki megoldást, mint mondjuk a gennyes, baktériumok okozta mandulagyulladás kezelésére a célzott antibiotikus kezelés.
Az alábbi felsorolásban az ugyanazon csoportba sorolt szerek együtt szedése általában tilos. Ettől az orvos részletes és pontos utasítására bizonyos esetekben el lehet térni.

Első generációs antihistaminok
Elsősorban az allergiás szem és orrtünetre, de a fulladásra és a bőrpanaszok közül a viszketésre is alkalmazzák őket. Álmosíthatnak, hízást, szájszárazságot okozhatnak.
 
Második generációs antihistaminok
Jelentőségük, hogy álmosító hatásuk lényegesen enyhébb elődeiknél - autóvezetést nem zavarják -, hízást nem okoznak. Hatásuk hamar kifejlődik, elég egy vagy két alkalommal bevenni naponta. Egyeseknél figyelni kell, hogy nem akármilyen gyógyszerekkel szedhetők együtt, pl. erytromycinnel mellékhatások jelentkezhetnek.
Különösen hatásosak felsőlégúti allergiás panaszok, valamint csalánkiütés kezelésében.
 
Hörgőtágítók
Az asthmás fulladást enyhítő szerek. Azonnali hatásúak, spray formájában adagolva ez a hatás akár 5 perc alatt is ki tud fejlődni. A tartós hatású hörgőtágítókkal együtt adásuk csak kivételes esetben, ha az orvos rendeli és szorosan ellenőrzi is. Ez utóbbi csoport a panaszok megelőzésére alkalmas.
Mellékhatás a kézremegés, erős szívdobogás érzés lehet.
 
Xantin származékok
A leggyakrabban használt tüneti szerei az asthmának, túladagolásuk hányást okoz. Léteznek tartós hatású származékai a fulladások megelőzésére. A két típus együtt szedése tilos!
Bármely tartós hatású xantin származék szedésének elkezdésekor  abba kell hagyni a Diaphyllin, theophyllin szedését. Ha valaki tartós hatású xantin származékra van beállítva, és fulladás jelentkezik, nem enyhítheti Diaphyllinnel vagy theophyllinnel a gyógyszermérgezés veszélye miatt, aminek az első jele a hányás.
 
Kromoglikát
Mellékhatás nélküli szer. Csak helyileg alkalmazható a szembe, orrba,  tüdőbe, és a legutolsó lenyelve a bélrendszerbe. Azon terület allergiás panaszait előzi meg, ahová bejuttatják. Kenőcsben nem hatékony. Hátránya a gyakori alkalmazás - 3 de inkább 4 alkalommal naponta szükséges.
 
Szteroidok
Sok vitára okot adó gyógyszerfajta. A köznyelvben "hormon tartalmú" szerekként bélyegzik meg őket, mivel a szervezetben is található szabályozó anyagok módosított változatai. Mellékhatásaikról hosszú listát lehetne írni, de a legfontosabbak álljanak itt: magas vérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség kialakulásának veszélye, gyermekeknél növekedés elmaradás, stb..
A valóság azonban nem ennyire ijesztő. A fenti elváltozások kialakulásának a veszélye csak akkor nagy, ha folyamatosan, sok héten, hónapon át, az egész szervezetet terhelve, tabletta vagy injekció formájában alkalmazzák.
Az aktuálisan meglévő súlyos fulladásra, egész szervezetet érintő allergiás reakcióra KELL adni. Nem mérhető össze a betegség veszélye a pár napos szteroid adás elhanyagolható következményeivel.
Belégzéses - inhalatív formában, ahol a bejuttatott gyógyszer teljes mennyisége azonnal a célszervvel találkozik - különösen a fejlettebb  szerek esetén csak az igen magas napi adagok tartós alkalmazása válthat ki mellékhatást, melyek lényegesen enyhébbek, mint a hagyományos gyógyszerformák esetén.
Az egész szteroidkérdésre vonatkozik, hogy a súlyos asthma szerei. Inhalatív formában kórházi kezelések - injekcióban beadott nagy mennyiségű szteroid  - alkalmazása kerülhető el velük.
 
Köptetők
Az asthmás rosszullét folyamán termelődött kóros hörgőváladék kiürülését segítik. Míg egyik csoportjuk a váladék elfolyósításával, a második inkább a hígabb váladék termeltetésével hat.
 
Az antibiotikumokról
Annak ellenére, hogy szakmailag réges-régen túlhaladott az allergiás panaszok kezelésében az  antibiotikum alkalmazása, mégis számtalanszor előfordul, hogy asthmás fulladás, allergiás nátha kezelésében a legdrágább - mind az állam, és rajta keresztül mindannyiunk, ill. beteg számára is - antibiotikumok kerülnek felhasználásra. Itt természetesen döntően a rossz orvosi gyakorlat a hibás. Hiába hivatkoznak az orvosok arra, hogy sokszor a beteg "követeli ki" a nagyhatású szer használatát. Az orvosoknak kell az egészségügyi kultúrát úgy alakítani, hogy meg lehessen győzni a beteget arról, hogy az allergiás nátha nem fertőző betegség, javulásában nincs sok szerepe a mégoly szélesspektrumú antibiotikumoknak. A további gond persze ott van, hogy a fertőző, magas lázzal járó betegségeink közül is a legtöbb vírusos eredetű, lefolyását még antibiotikus kombinációval, váltott szerekkel sem tudjuk befolyásolni.
Az antibiotikumok  amelyek közül az elsőt Flemming találta - a penicillint -   a sejtes szerkezetű fertőző mikroszervezetek elpusztításában segítenek a gombáknak, ill. gyógyszer formában az embernek. A sejtnél egyszerűbb fertőző anyagoktól - vírusoktól - a jelenleg közforgalomban találhatóak nem védenek, a vírus okozta betegségeket nem tudják meggyógyítani.
Lényegesen más a helyzet, ha a vírusbetegség későbbi szakaszában  a beteg állapotában romlás jelentkezik, ekkor, a bakteriális felülfertőződés lehetősége miatt indokolt lehet az antibiotikus kezelés elkezdése. Arra való az orvos, hogy vizsgálataival - fizikális vizsgálat, vérkép, süllyedés stb. - valamint tapasztalataira, ismereteire támaszkodva,  minél nagyobb valószínűséggel megállapítsa a betegség valódi okát. Ne mondja azt, hogy "valami vírus" és írjon fel ugyanakkor valamilyen baktérium(!) ellen hatásos gyógyszert.
 
Néhány gyógyszerelési praktikus tanács:
Asthmában - folyamatosan szedendő gyógyszereinket kapcsoljuk olyan tevékenységünkhöz, amiről könnyen eszünkbe jut a bevétel minden, nap. Különösen fontos ez gyerekek esetében. Jó alkalom erre pl. az étkezés, tisztálkodás.

• Steroid tartalmú sprayk használata esetén sohase feledkezzünk meg a száj kiöblítéséről és a víz kiköpéséről.
  
• Ha fulladást megelőző belégzéses szerrel átmenetileg együtt kell szednünk belégzéses hörgőtágító szert, akkor a gyors hörgőtágítót szívjuk be először, majd a tágabb légutakba a megelőző gyógyszert.
  
• Náthában - az orrcseppet, orrsprayt mindig a lehető legjobban kitisztított orrba cseppentsük, fújjuk be. He teljesen be van dugulva, a megelőző szer - pl. Taleum vagy Rhinocort - adása előtt ki lehet tágítani az orrüreg járatait érösszehúzó orrcseppel, mint pl. Novorin, Nasivine. Kitágítás után célszerű ismét orrot fújni, és az után alkalmazni  a megelőző szereket.
  
• Kötőhártya-gyulladásban - a szemcseppet célszerű mindig a külső szemzugba, az oldalra-lefelé lehúzott szemhéj tasakjába  cseppenteni. Így kevesebb szennyeződés kerül a szembe, ill. tükör előtt nagy biztonsággal elvégezhető, ha oldalról közelítünk a szemhez a cseppentővel.
  Nem kell egy napos, egyéb tüneteket nem okozó lázzal azonnal orvoshoz fordulni. Elégséges csak akkor, ha a láz tartós, egyéb súlyos tünet is kapcsolódik hozzá.

A KEZELÉS - IMMUNTERÁPIA
 
A nagyhatású megelőző szerek megjelenése előtt egyetlen, preventív kezelési lehetősége volt az inhalatív allergiának. Háttérbe szorult az alkalmazása évekre, napjainkban talán újra reneszánsza következik a pontosan adagolható, magas fokon tisztított készítmények megjelenésével. Napjainkban is verhetetlen a méh- és darázscsípés allergia kezelésében.
A méh-, darázscsípés allergia gyógyítható!  - Immunterápiával - hiposzenzibilizációval.
Az életveszélyes allergiás reakció kivédhető öninjekcióval!
Sajnos a mai napig is vannak halálesetek kezeletlen méh-, darázscsípés allergia miatt.
Az immunterápia hatásosságának - egyik - elmélete az, hogy a panaszokat okozó anyagokat igen kis adagtól kezdve injekció - vagy nasalis (orrba adagolt) szippantópor, lenyelhető kapszula, cseppek - formájában juttatjuk a szervezetbe, egyre nagyobb adagban. Ezzel az immunrendszernek nem az allergiáért felelős területét késztetjük ellenanyagok termelésére. Ezek az anyagok - megelőzve az allergiás reakciót - megkötik a bejutó allergéneket, így csírájában akadályoznák meg a tünetek kialakulását. A kezelés időtartama több év. Nem teljesen veszélytelen, csak megfelelő gyakorlattal rendelkező orvos, és megfelelő felszereltségű rendelőben végezheti. Legelterjedtebb alkalmazási módja az allergiás szezont megelőzően alkalmazott injekció sorozat. Természetesen a megelőzést célzó kezelési eljárások közé tartozik. Forgalomban van még megehető gyógyszer és  helyileg alkalmazható hiposzenzibilizáló készítmény is, szippantópor formájában.
Akkor hatásosabb az alkalmazása, ha a beteg egy-két allergénre érzékeny csak. A kezelést a betegnek leginkább gondot okozó anyaggal kell végezni.

A MANDULÁKRÓL
 
Gégészeti abszolút indikáció esetén (mandula környéki tályog, szövődmény - izületi panaszok, vesebetegség stb.) a légúti allergia nem akadályozza a torokmandula kivételét. Ha a műtét tervezhető az allergiás szezonon kívül célszerű elvégezni. Természetesen az allergiás probléma javulása nem várható.
Ha a fenti igen nyomós okok nem állnak fenn tartózkodni célszerű a torokmandula eltávolításától, mert a légúti panaszok romlása következhet be.
Nem allergiás asthma esetén - ha a fulladás mindig lázas torokgyulladáshoz kapcsolódik - javíthat a beteg állapotán a torokmandula eltávolítása, de előbb ellenőrizni célszerű, nincs-e ellenanyag hiánya, mert ekkor sem ajánlott műteni.
Az orrmandulák eltávolítása allergiás nátha esetén ritkán vezet a panaszok megoldásához. Itt sem érdemes sietni a műtéttel különösen nem gyermekkorban.