Leszoktam.hu

Orvosi vizsgálat
Az allergia-diagnózis felállításának fontos része a tünetek gondos értékelése. Az orvosnak számos kérdést kell tisztáznia, közöttük olyanokat is, amik segítenek más, allergiához hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásában.

Leggyakrabban előforuló kérdések:

•  Milyen panaszai vannak?
•  Mióta állnak fenn ezek a panaszok?
•  Amikor a panaszokat érzi, azok milyen hosszan tartanak?
•  A panaszok szezonálisak (az év egy bizonyos szakaszában jönnek elő) vagy egész évben fennállnak?
•  A tünetek mikor jelentkeznek? Amikor házon kívül van, vagy amikor a lakásban tartózkodik, esetleg takarít?
•  A tünetek súlyosbodnak, ha állatok közelében tartózkodik?
•  Van Önnek háziállata?
•  Dohányzik?
•  A családban dohányzik valaki?
•  Tünetei a napi aktivitással változnak, esetleg éjszaka megszűnnek?
•  Mi csökkenti a panaszait?
•  Milyen kezelést próbált már ki?
•  Milyen allergia ellenes gyógyszert szed jelenleg?
•  Ez a kezelés csökkenti a tüneteit?
•  A kezelés okoz Önnek álmosságot?
•  Milyen gyógyszereket szed: orvos által felírt, gyógyszertárban szabadon vásárolt, vitaminok, növényi szerek?
•  Milyen fűtés van a lakásában?
•  Van a lakásában légkondícionálás?
•  Milyen más betegségei ismertek? Asztma? Magasvérnyomás?
•  Vannak problémái a szaglásával, ízérzékelésével?
•  Mi súlyosbítja a tüneteit?
•  Milyen mértékben tud változtatni életvitelén, hogy csökkentse az allergénekkel való kapcsolatát?

Fizikális vizsgálat
A kérdések megválaszolása után az orvos teljeskörű fizikális vizsgálatot végez. A bőrt, a szemet, az orrot, a fület és a torkot vizsgálja meg. A vizsgálat során gyulladásos jeleket (vörösség, duzzanat), illetve egyéb allergiára jellemző tünetet keres. Annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen allergénre érzékeny, további vizsgálatokat végezhetnek. Ez bőr- illetve vérteszt lehet.

Bőrteszt
Az allaergiás bőrpróba lényege, hogy megállapítsák, melyik allergén vált ki allergiás tüneteket. Kivitelezésénél az allergén kivonatát helyezik a bőrre, majd a bőrt megkarcolva elősegítik, hogy az allergén érintkezhessen a szaruréteg alatti szövetekkel. Ezek után mérik a bőrön kialakuló allergiás tünetek mértékét. 

Mi történik a bőrteszt során?
Első lépésként az orvos vagy az asszisztens megvizsgálja és alkohollal letörli az alkar bőrét. (Néha a bőrtesztet a háton végzik el.) Ezt követően a bőrön tollal jelzéseket helyeznek el, hogy az allergéneket felvitelük után is azonosítani lehessen. Az allergén kivonatok egy-egy cseppjét egyesével felviszik a bőrre. A cseppek alatt kis tűvel felsértik a bőr legfelső rétegét elősegítve, hogy az allergén bejusson a bőr következő rétegébe, az epidermisbe. A bőr karcolása nem szúrás és nem okoz vérzést sem.
Néha a bőr karcolása helyett az allergént injekciós tűvel a bőr alá juttatják. Más esetben a hátra ragasztják fel karcolás nélkül (epicután teszt). Ekkor az eredmény leolvasása naponta történik több napon keresztül.
Ha a szervezetben az allergénnel szemben ellenanyagok találhatóak, az allergén cseppje alatt a bőr felduzzad, vörössé válik, viszket, akárcsak egy szúnyogcsípésnél. Ez a reakció jelzi, hogy a szervezet allergiás az adott allergénre.
Mennyi időt vesz igénybe a bőrteszt kivitelezése?
A teljes bőrteszt kivitelezése közel egy óráig tart. Az allergének felhelyezése 10-15 percet vesz igénybe. A reakció leolvasásáig szintén kb. 15 percet kell várni.
Az epicután tesztnél az allergének felhelyezése kb. negyed órát vesz igénybe, azonban az eredményt a felhelyezést követő 20. és 40. percben, illetve 24., 48. és 72. órában kell leolvasni.

Hogyan lehet felkészülni egy bőrtesztre?
A bőrteszt elvégzése előtt tájékoztassa orvosát, milyen gyógyszereket szed, milyen kezeléseket kap. Antihisztamin szedése alatt bőrtesztet végezni nem lehet, azok szedését a teszt előtt legalább hét nappal abba kell hagyni. Minden gyógyszer szedéséről az orvost tájékoztatni kell. Ezek alapján az orvos megmondja, mely gyógyszereket hagyja el a tesztet megelőzően, mely gyógyszerek befolyásolhatják a teszt eredményét. Ha van olyan gyógyszer, mely szedését nem tudja felfüggeszteni, az orvos kontroll tesztet végezhet annak kiderítésére, vajon az adott gyógyszer mennyire és mily módon befolyásolja a bőrteszt eredményét.

Biztonságos a bőrteszt?
A bőrteszt során kis mennyiségben allergént juttatnak a szervezetbe, szabályos kivitelezés esetén a teszt teljesen biztonságos, azonban nagyon ritkán anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Mi történik a bőrtesztet követően?
Az allergénkivonatokat és a jelzéseket alkohollal eltávolítják a bőr felületéről. A viszketés, vörösség, duzzanat mérséklése érdekében helyi gyulladáscsökkentő kenőccsel kenik be a bőrt.
Ha a bőrteszt után a következő tüneteket tapasztalja, hívjon orvost:

• láz
• zavartság
• nehézlégzés
• szédülés

Vérteszt
Vérteszt célja, hogy azonosíthassuk azon allergéneket, amik az allergiás tüneteket okozzák. Olyankor alkalmazzuk, ha az allergiás betegnél a bőrteszt kivitelezése valamilyen akadályba ütközik, pl. bőrbetegségben szenved, vagy antihisztamint szed. Hasonlóan nem javasolt bőrteszt végzése allergiás szezonban.
A vértesztnek kér formáját használjuk: egyik a radioallergosorbent teszt (RAST), másik az enzim-kapcsolt immunosorbent assay (ELISA). Mindkettő esetében a betegtől levett vérben található ellenanyagokat mutatjuk ki. Az ellenanyagok magas szintje allergiáról tanúskodik.

Légzésfunkció
A légzésfunkciós vizsgálatnál nagy szerepet játszik a beteg együttműködési készsége és az asszisztencia gyakorlata. A légzésfunkció 6-7 éves kortól végezhető, és teljesen fájdalommentes. Az eredmény nemtől, kortól, testsúlytól, testmagasságtól függő.

Hogyan történik a légzésfunkció vizsgálat?
Számítógépes spirométerrel történik a vizsgálat. A beteg adatainak (név, születési idő, testsúly, testmagasság) bevitele után következik a mérés.
A beteg sterilizálható vagy eldobható szájrészt -csutorát- vesz a szájába, és jól rázárja az ajkát. Az orrot eközben csipesz zárja le. Az asszisztens röviden tájékoztatja a beteget a teendőkről, és a vizsgálat alatt is szóval segíti őt. Elsőként a beteg 3-4 nyugodt be- és kilégzést végez. A következő belégzést követően teljesen kifújja a levegőt, majd visszaszívja addig, amíg csak bírja. Ilyenkor a ki- és belégzés mélységén és nem a sebességén van a hangsúly. Ezt nevezzük a belégzési vitálkapacitás mérésnek.
A vizsgálat második részében teljesen más technikát kell alkalmazni. Az orrot itt is csipesz zárja le. A beteg vesz egy nagy levegőt, amekkorát csak tud, ezután beveszi a szájába a csutorát, rázárja az ajkát és egy gyors kilégzéssel, megpróbálja maximálisan kifújni a levegőt, majd visszaszívni. Ezután kiveheti a szájából a csutorát és leveheti az orrcsipeszt. Ezt nevezzük forszírozott vitálkapacitás mérésnek.
A légzésfunkciós vizsgálat során az asszisztensnek el kell érnie, hogy a beteg az erőltetett ki- és belégzést gyorsan és maximális erőkifejtéssel végezze. Legalább három kilégzési manővert érdemes elvégezni, és ezek közül a legjobb értéket kell figyelembe venni. A nem reális értékek származhatnak a beteg együttműködő képességének hiányából.
A kapott vizsgálati eredményt az orvos véleményezi.
Ha a beteg légzésfunkciója eleve normál értéket mutat esetenként provokációs, terheléses vizsgálat szükséges. A terheléses vizsgálat során normál alaplégzésfunkció után 6 perc futás, majd légzésfunkció ellenőrzés következik. Ha a légzésfunkciós lelet hörgőgörcsre utal, a betegnek hörgőtágítóra van szüksége. Ennek beadása után 15 perc múlva újra légzésfunkciós vizsgálat következik.

Kizárásos diéta
A kizárásos diéta vizsgálatot táplálékallergia kivizsgálására használják. A kizárásos diéta során az étrendből kihagyjuk azon anyagokat, melyek gyanúsak, hogy az allergiás tünetekért felelősek. (Leggyakoribb táplálékallergének: tej, tojás, mogyoró, gabona, szója.) A diétát két-három hétig kell tartani, hogy értékelhető legyen.
Ezen idő alatt különösen figyelni kell az ételek jelzéseire és elkészítési módjaira. Továbbá rendszeresen vezetni kell naplóban, mikor, mit evett. Ha a diétának köszönhetően a tünetek csökkennek, a tüneteket nagy valószínűséggel az érintett étel okozza.
A diéta során mindig meg kell bizonyosodni róla, hogy az étel nem tartalmazza azt az összetevőt, amit el kell kerülni. Dietetikus segíthet összeállítani étkezésit, hogy azok táplálóak, változatosak és ízletesek legyenek anélkül, hogy a feltételezett allergént tartalmazzák.
A kizárásos diétát követően az orvos kérheti, hogy az addig elkerült ételt fokozatosan építse be újra az étkezésébe. Ez segít továbbazonosítani a kérdéses ételt.
Minden tünetet gondosan fel kell jegyezni, amit az ételek elfogyasztása után tapasztal. Ha az eredeti tünetek visszatérnek az étkezést követően, az allergia diagnózisa nagy bizonysággal felállítható. Ha az ételt újra elhagyja, a tünetek ismét megszűnnek.
Ez nem egy üzembiztos módszer. Pszichológiai és fizikális tényezők nagyban befolyásolhatják a diéta hatását. Például, ha Ön úgy gondolja, valamely étellel szemben allergiás, annak elfogyasztása után allergiás tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha az allergia nem áll fenn.
Mielőtt drasztikusan megváltoztatja táplálkozását, kérdezze meg orvosát. Ha Ön önkényesen hagy ki ételeket táplálkozásából, akkor egyoldalú táplálkozással akár hiánybetegséget is okozhat magának. Továbbá frusztrációt is okozhat önmagának, hogy bármit eszik, allergiás tünetek jelentkeznek.
Ha Önnek súlyos allergiája (anafilaxia) van valamely étellel szemben, a kizárásos diéta módszer nem alkalmazható.

Mi az a kontrollált táplálék-próba?
Orvosilag biztosított környezetben, mint pl. kórházi intenzív osztályon, az orvos ételpróbát alkalmazhat annak kiderítésére, hogy Ön allergiás-e bizonyos ételre, illetve hogy az allergia diagnózisát megerősítse.
A gyanított összetevőt a beteg tudta nélkül hozzáadják ételéhez. Ez a "titkos" alkalmazás kizárja, hogy a beteg tudata befolyásolhassa az ételre adott reakciót. Másik lehetőség, hogy a beteg kapszulában veszi be a feltételezett allergént.
Ez a vizsgálati módszer szoros orvosi felügyelet mellett zajlik. Az étel elfogyasztását illetve a kapszula bevételét követően a beteget folyamatosan megfigyelik, mutatkoznak-e az allergiás tünetek.
Az ételpróba módszer ideális kivitelezése az ugynevezett "kettős vak, placebo kontrollált" módszer. Ezen esetben sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy az étel/kapszula mit tartalmaz. Allergént vagy semleges anyagot.
A súlyos allergiás reakcióban szenvedő betegeknél az ételpróba módszer nem kivitelezhető. Hasonlóan nehézkes, ha a beteg több ételre is allergiás.
Mivel az ilyen vizsgálatok sok időbe telnek, drágák, ritkán alkalmazzák őket.