Leszoktam.hu

Tudja, hogy melyek is a legfontosabb allergének?

A legfontosabbak azok az allergének, amelyek belégzés útján jutnak az orrba, vagy a hörgőkbe. Ezeket sajnos nem tudjuk elkerülni, csak a szervezetünket érő terhelést csökkenthetjük. Ilyen, úgynevezett inhalatív allergének a házipor atka által kiválasztott fehérjék, egyes állatok szőre (macska, kutya, tengerimalac, ló … stb.), penészgombák, illetve a virágpor (pollen).

Egy adott növényfaj pollenje csak a faj virágzásakor van jelen nagy mennyiségben a levegőben. Hazánkban a pollenszezont három főbb szakaszra lehet elkülöníteni.
Az első, tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik pedig a július végétől őszig tartó szakasz, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjüket. A növények allergológiai jelentősége attól függ, hogy mennyire elterjedtek, mennyi pollent termelnek, hogy a pollenjük mennyire allergén, azaz milyen gyakran és milyen erősségű tüneteket váltanak ki. A parlagfű az ország nagy részén elterjedt, sok milliárd pollent termel, és erősen allergén is, ezért méltán nevezhetjük allergológiai szempontból a legfontosabb hazai növényfajnak. A barkás, szélbeporzású fáktól és az októberig panaszokat okozó parlagfűig az allergizáló növények szezonjai egymásba érnek. Így azoknak a pollen allergiásoknak akik számos fajra érzékenyek akár februártól október végéig is lehetnek tüneteik.

 Az allergiás keresztreakció és az ételallergia

Bizonyos allergének szerkezete hasonlít egymásra (például rokon növényfajok esetében), ekkor a hasonló allergénekre egyformán reagál a szervezet. Ez jelenti a keresztreakciót. Ezért van az, hogy a parlagfűre érzékenyeknek legtöbbször az üröm is panaszokat okoz, vagy aki pázsitfűre allergiás, a kukorica pollenjére is tüneteket ad. Más esetben, egymástól távoli fajok között - feltehetően a hasonló allergén szerkezet következtében - is előfordul keresztreakció. Ilyen növényi fehérje a profillin is, amely nem rokon növényekben is egyaránt jelen van.

Keresztreakció áll fenn a görögdinnye és a parlagfű között is, bár az Európában őshonos gyümölcsökkel szemben csak ritkán jelentkezik ételallergia, az is általában a nyírpollen- érzékenyek körében. A trópusi gyümölcsök viszont- a narancs, citrom, kivi, mangó, avokádó, papaya nagyon gyakran okoznak ételallergiát, mert bennük igen aktív enzimfehérjék találhatók. Egyes fűszerek (fahéj, curry, gyömbér, hagyma, fokhagyma, petrezselyem) allergenitása csökken a sütés-főzés hatására, italokkal, édességekkel fogyasztva viszont tüneteket okozhatnak.

Ételallergiát válthat ki az arra érzékenyek körében a tehéntej, a szójakészítmények, a tyúktojás, a hal, rákfélék (főleg poratka allergiások esetében), de igen veszélyesek lehetnek az olajos magvak- a mogyoró, napraforgómag, dió, pisztácia, mák-, és az aprómagvas gyümölcsök, élükön az eperrel. A kesudióra, hüvelyesekre (pl.: borsó, földimogyoró, bab, zöldbab, szója) allergiások érzékenyek lehetnek a szennalevélre, a kávéra és a kakaóra. Hazánkban ritkább a paradicsom, a sárgarépa és a zeller ételallergia, melyek gyakoribbak az északi népeknél, ahol a nyírfapollen-allergiásoknak okozhatnak panaszokat. Létezik gyógyszerallergia is penicillinre, Sumetrolimra. Okozhatnak panaszokat egyes szintetikus élelmiszeradalékok, tartósítószerek, stabilizátorok, mesterséges színezőanyagok, aromák, és kozmetikumok is (elsősorban a különböző illatanyagok, valamint az allantoin és a konzerválószerek).

 Környezetszennyezés és az allergia

Sok-sok tragédia, haláleset világított rá a levegő szennyezettségének hirtelen megemelkedése és az asztmás, fulladásos tünetek kialakulása közötti kapcsolatra. A legismertebb ezek közül a londoni “füst-köd” járvány. A különböző kémiai légszennyezőkről ismert, hogy a por, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxidok mind károsítják a nyálkahártyát, csökkentik a csillószőrök aktivitását és ezáltal a bejutó részecskék (por, pollen) hosszabban időznek a légutakban. Mindkét anyag károsítja továbbá az immunrendszer működését is. Állatkísérletes vizsgálatok igazolták, hogy ózon és nitrogénoxid belégzése után az állatok fogékonyabbak voltak mesterséges fertőzéssel szemben és csökkent az ellenanyag képzésük. Több városban is megfigyelték, hogy az ózon és nitrogénoxidok (NOx) felszaporodása után nőtt az asztmarendelések betegforgalma. Szennyezettebb levegőjű városokban, kőolajfinomítók környékén, nagyforgalmú utak mentén nagyobb gyakorisággal fordult elő asztmás megbetegedés a lakosság körében.

Állatkísérletben kimutatták, hogy a pollen több kísérleti állatnál váltott ki allergiás reakciót diesel kipufogógázzal együtt belélegeztetve, mint önmagában!

Az allergiás betegségek kiváltásában az ún. civilizációs ártalom szerepére jól rávilágít a ma már klasszkus, híres németországi vizsgálatsor. Bőrpróbával a volt NDK-beli gyerekek 18 %-a bizonyult allergiásnak, hasonló értéket kaptak egy nyugatnémet kisvárosban is. A volt NSZK területén élő nagyvárosi gyerekek között viszont már 36 %-ban volt pozitív az inhalatív allergénekkel végzett bőrpróba. A vizsgálatot végzők a közlekedésből származó légszennyezőkben gyanítják a különbség okát, ugyanis nyugaton a kipufugógázokból származó nitrogénoxidok légköri koncentrációja jóval magasabb volt, mint keleten. Fontos életmódbeli különbség volt az is, hogy a nyugatnémet édesanyák rövidebb ideig szoptatták gyermekeiket, valamint több cigarettát szívtak, mint a volt NDK-ban élők.

Több száz, a környezetünkben előforduló kémiai szennyező anyagról tudjuk, hogy megváltoztatják az immunrendszer működését. Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban is allergiás folyamatot indítanak el. Kontakt allergiát okoz a nikkel és a króm (bizsu-allergia). A kémiai környezetszennyezők közül a formaldehidről tudjuk, hogy a légutakon bejutva vagy direkt a véráramba kerülve allergiát okoz. A formaldehid a lakótér levegőjébe a farostlemezekből készült bútorokból, tapéta- és szőnyegpadló ragasztó anyagokból juthat be.

Hazai környezetepidemiológiai vizsgálatokban (Győr, Sopron, Százhalombatta) vizsgált 8-10 éves “egészséges gyerekek” körében igen magas volt az allergiára utaló tünet - az orrnyálkahártyáról készült kenetben - az eozinofil sejtszám. Ezek a gyerekek forgalmas utak mentén laktak, ill. ott jártak iskolába.